Pályázatok

Hasznos információk a pályázati világról:

A pályázatok mik is valójában?

 

A pályázatok világa Magyarországon kicsit túlmisztifikált, ez köszönhető, annak, hogy némileg túl van bonyolítva ez a rendszer. Mind attól függ, hogy szinte évről évre kijelenti, hogy egyszerűsíti a pályázati rendszert. Esetben ez így is van viszont azt még mindig be kell látnunk, hogy nem hiába alakult ki egy külön szakma és mondhatjuk külön iparág a pályázati dokumentációk összeállítására, beadására és sikeres pályázatok után, a támogatott projektek megvalósítása alatti adminisztrációs feladatok ellátására.

De mik azok a pályázatok?

 

Pályázat fogalma:

Azon dokumentumok összessége, amely alapján megtörténik a pályázat bírálata. A formanyomtatvány (pályázó adatai, projekt bemutatása) és a mellékletek képezik a pályázati dokumentációt.

 

A pályázatok az Európai Unióhoz való csatlakozás után kezdtek közismertté válni. Miután országunk részese lett az Európai Gazdasági Térségnek, lehetősége adódott, az uniótól érkező támogatási pénzek felhasználására, különböző fejlesztések támogatása céljából. Fontos kihangsúlyozni, hogy a pályázatok útján megítélt pénzösszegek nem segélyek! Ezek támogatások és az elsődleges céljuk, hogy olyan cégek, önkormányzatok, egyéb szervezetek és akár magánszemélyek kapják, amelyek jelen esetben is stabilan tudnak működni. A további fejlesztéseik megvalósítását segítik a pályázatok.

 

Európai Unió:

Az Európai Unió gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezet 1993. november 1-jével jött létre az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződéssel az Európai Gazdasági Közösség 12 tagországából. Magyarország 2004. május 1-étől az Európai Unió teljes jogú tagja. A több évig tartó csatlakozási tárgyalások lezárulta után az EU-val való csatlakozási szerződést 2003 áprilisában írták alá Athénban. Az új tagállamok közül harmadikként 2011. január 1-től Magyarország látta el az EU Tanácsának soros féléves elnökségét.

 

Pályázatok:

Sokszor lehet találkozni azzal a váddal, hogy pont azok nem tudnak pályázatot igénybevenni, akiknek legnagyobb szükségük lenne rá. Ez azért van mert sokan nem tesznek különbséget a segélyek és támogatások között, itt viszonttámogatásokról beszélünk, amikneknem létfenntartás a céljuk,hanem a fejlesztés.

A pályázatok megjelenésével nagyon sok új fogalom született, amely eddig nem feltétlenül volt ismert mindenki számára és mai napig sem az. Ebből adódóan egy laikus számára nagyon nehéz értelmezni a különböző pályázatok felhívásait, amelyek pontosan meghatározzák, hogy kik pályázhatnak milyen tevékenységekre pályázatnak és milyen vállalásokat kell azért tenniük és megvalósítaniuk, hogy a támogatást valóban mekapják.

Pályázati kiírás:

A pályázati felhívás és az útmutató, melyek együttesen tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt

 

Pályázati felhívás:

Az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli. A támogatási végrehajtása érdekében megjelentetett felhívás

 

A pályázatírok elsődleges feladata, hogy ezeket a dokumentációkat értelmezik, és a benne foglaltak alapján elkészítsék azokat a pályázati anyagokat, amelyekkel az adott cég, önkormányzat, szervezet vagy akár magánszemély támogatási pénzhez tud jutni, amennyiben pozitívan bírálják el. Fontos tudni támogatások, pályázatok a gazdaság minden szereplője részére elérhetőek. Ezeket külön csoportokra kellett osztani, ezeket a csoportokat úgy nevezik, hogy Operatív Programok.

 

Operatív Programok (OP):

Olyan programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá. Prioritásokra bomlik, amelyek intézkedésekből állnak. Magyarországon a 2014-2020 közötti periódusra 10 OP készült:

  • Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP),
  • Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP),
  • Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP),
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),
  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP),
  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP),
  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP),
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP),
  • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP),
  • Vidékfejlesztési Program (VP)

 

Az OP-k véglegasítésében az Európai Bizotság mellett a magyarorzsági Irányító Hatóság vesz részt. Ezen intézmények közös munkájának köszönhető a pályázati rendszer. Az aktuális pályázati ciklu hivatalos neve: Széchenyi 2020.

Látható, hogy nagyon szisztematikusan és tudatosan meg vannak a kölünböztetve a fejlsztések területei és ezeken belül a természetes-, illetve jogi személyek jogosultságai is pontosan meg vannak határozva.

 

Természetes személy fogalma:

A jogban természetes személynek minősül maga az ember. Az ember jogi alanyiságához négy típusú jogképesség tartozik:

  • Jogképesség: vagyis a jogviszony alanyát jogok illethetik és kötelezettségek terhelhetik. A természetes személyek jogképessége általános a vagyonjogi viszonyokban, más jogágakban eltérő lehet.

 

  • Cselekvőképesség: a természetes személy képessége (tudatállapota), hogy vagyonjogi viszonyokban saját nevében tegyen jogi nyilatkozatokat. Három fokozata különíthető el:
    • Cselekvőképtelen az a személy, aki még nem töltötte be a 14. életévét. Rendszerint nem köthetnek semmilyen jogügyletet saját nevükben, eltekintve a bagatell ügyletektől (bolti vásárlás).
    • Korlátozottan cselekvőképes az a személy, aki 14-18 éves kora között van. Bizonyos mértékig saját maga dönthet ügyeiről, azonban meghatározott vagyoni kötelezettségeket csak a szülő/gyám hozzájárulásával vállalhat.
    • Cselekvőképes a 18. életévét betöltött (akár házasságkötés útján nagykorúvá vált) személy, emellett pedig nem áll fenn semmilyen cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró tényező.

 

  • Vétőképesség: egyfajta belátási képesség, amely arra vonatkozik, hogy az illető belátja-e cselekedetének károkozó hatását. Ha a károkozás adott személy számára előre látható, akkor vétőképes és így felelősségre vonható.

 

  • Szerzőképesség: a természetes személy képességét jelenti arra vonatkozólag, hogy meghatározott alanyi jogokat szerezhet

 

Jogi személy fogalma:

A jogi személy olyan szervezetet jelent, amely a természetes személyekhez hasonló módon jogképes: saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

Jogi személyekre több elmélet is létezik, ilyen a fikciós, realitás és vagyon elméletek.

– fikciós elmélet szerint a jogi személy fiktív személy, aki kizárólag jogi léttel rendelkezik

– realitás elmélet szerint a természetes személyből indulnak ki, és a jogi személyt, azaz a szervezetet egy nagy embernek tekintik

– vagyoni felfogás szerint kétféle vagyon létezik, az egyik minden esetben természetes személyhez köthető vagyon, míg a másik a célok eléréséhez szükséges vagyon, azaz célvagyon. A célvagyon esetében maga a cél pótolja a jogalanyt, így ebben az esetben a cél a jogi személy.

 

Főbb jogi személyek:
  1. állam
  2. költségvetési szerv:
    – központi költségvetési szerv
    – helyi (önkormányzati költségvetési szerv)
    – helyi (kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv)
    – társadalombiztosítási költségvetési szerv
    – országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv
    – köztestületi költségvetési szerv
    – az Országgyűlés
    – önkormányzatok
    – polgármesteri hivatalok
  3. gazdasági társaságok
    – korlátolt felelősségű társaság
    – közös vállalat
    – részvénytársaság
    – leányvállalat
    – tröszt
    – állami vállalat
  4. szövetkezet
  5. erdőbirtokossági társulat
  6. köztestület
    – Magyar Tudományos Akadémia
    – kamarák
  7. alapítvány, közalapítvány
  8. közhasznú társaság
  9. társadalmi szervezetek, társadalmi szervezetek szövetsége, társadalmi szervezetek szervezeti egysége
    – egyesület
    – pártok
    – szakszervezetek
    – sportági szakszövetségek
  10. egyházak, egyházak szövetsége, egyházak szervezeti egysége

 

Területi felosztások:

Azontúl, hogy a gazdaság különböző területei 10 Operatív Programban vannak elkülönítve, ki kell emelni azt is hogy az ország területileg is fel van osztva. A területi felosztások azt a célt jelölik, hogy az ország adott területén milyen mértékű támogatásra jogosult az adott térségből pályázó. Azt, hogy melyiktérségben, milyen mértékű lehet a támogatásazt az adott térség (régió) gazdasági adatai alapján határozzák meg. Ez alapján vannak olyan térségek ahol a támogatás mértéke magasabb és van olyan ahol a támogatás mértéke alacsonyabb szintű.

 

Régióink:

 

 

A támogatás mértékét felhívássokban úgy fogalmazzák meg, hogy a támogatás intenzitása: „adott százalék”. Egy példa: adott egy vállalkozás, aki 100 millió Ft-os fejlesztést, beruházást szeretne megvalósítani és ehhez támogatást igényel. Pályázati felhívás 55 %-os támogatási intenzitást határoz meg erre a fejlesztésre. Abban az esetben, ha vállalkozás pályázatát pozitívan bírálják el abban az esetben 55 millió Ft támogatást fog kapni.

A támogatáson túl, a pályázónak szükséges saját forrással rendelkeznie.

 

Saját forrás fogalma:

A támogatott által a projekthez biztosított forrás. Költségvetési intézmények esetén a projektre jóváhagyott előirányzat is saját forrásnak minősül. A saját forrás rendelkezésre bocsátásának módja: a projekt meghatározott költségeinek a folyamatos finanszírozása. A támogatott saját forrása lehet belső forrás vagy külső forrás, mindkét esetben pénzeszköz. A belső forrás a támogatott saját pénzeszköze. A külső forrást külső finanszírozók biztosítják, melynek formája lehet pl. fejlesztési hitel, kölcsön, külföldi, illetve hazai (nem központi-, nem önkormányzati költségvetési szerv által nyújtott) támogatás, segély.

 

Támogatások típusai:

Fontos kiemelni támogatásoknak is több típusa van. Amit a legtöbb pályázni kívánó keres, azok a vissza nem térítendő támogatások. Ezek a támogatások, amelyeket adott feltételek teljesülése esetén nem kell visszafizetnie a nyertes pályázónak.

Vannak kombinált támogatások, ezek azt jelentik hogy a támogatás egy bizonyos részét adott feltételek teljesülése mellett nem kell visszafizetni van a támogatásnak egy olyan része amely pl. kamattámogatott hitel (ez kedvezményes kamatozású vagy lehet 0 %-os is) ennek a pontos kondíciói a pályázati felhívásban találhatóak. Itt részletesen látható hogy a teljes projekt hány százaléka vissza nem térítendő és hány százaléka visszatérítendő.

Illetve vannak visszatérítendő támogatásokat, ezek minden esetben vissza fizetendők a támogatás kibocsájtójának. Ezek, mint a fentiekben taglalt esetben ezek lehetnek kedvező kamatozású hitelek, illetve teljes mértékben kamatmentes hitelek is.

A pályázatok elbírálását és támogatások odaitélését az Irányító Hatóság végzi.

 

Irányító Hatóság fogalma:

Az Európai Uniós pályáztatás folyamatát támogató Irányító Hatóságok. Az Irányító Hatóság közreműködik az Operatív Program (OP) véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Programkiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az IH részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint Közreműködő Szervezetek vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó egységek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. Például gazdaságfejlesztési programok ezen feladatát a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el.

 

Azért, hogy a támogatások bármely formáját valaki jogosult legyen fontos, hogy különböző vállalásoknak kell eleget tenni. Ezek a vállalások pontosan meg kell, hogy legyen fogalmazva, számszerűsítve legyenek a pályázati dokumentációban, amely benyújtásra kerül. Vannak kötelező vállalások, amelyeket mindenképpen szükséges vállalnia a pályázónak. Amennyiben ezek a vállalások nem teljesülnek abban az esetben a támogatás részben, illetve akár teljes egészében visszafizetést követhet magával.

 

Ennek elkerülése érdekében, nagyon fontos pontosan meghatározni pályázati dokumentációban a vállalásokat és ezeknek reálisnak kell lennijük, hogy valóban teljesíthetők legyenek.

 

A vállalásokon túl és talán ezeket megelőzve fontos arra is kitérni, hogy minden pályázathoz pontosan megvan határozva, kik jogosultak az igénybevételére. Ide kell érteni vállalkozások esetében, hogy milyen cégforma, mekkora méretű a cég rendelkezik alkalmazottakkal, hány alkalmazott a rendelkezik, mikor alapult a vállalkozás, rendelkezik-e egy teljes lezárt üzleti évvel, mi a vállalkozás főtevékenysége, mekkora volt az előző évben az árbevétele.

 

Pályázati lehetőségek magánszemélyeknek:

Magánszemélyek esetében szintén vannak különböző jogosultsági feltételek, bár ezek, jóval egyszerűbbek. Hiszen nem túl sok szó esett, de magánszemélyek is adhatnak be pályázatokat, melyeknek elsődleges célja, hogy a saját életkörülményeiket jobbá tudják tenni. Itt is fontos kiemelni, hogy szintén fejlesztéseket támogatnak. Ami nagyon közkedvelt magánszemélyek támogatására, hogy az életkörülményeiket tudják fejleszteni és javítani. pl.: az ingatlant, amiben élnek. Ide tartozhatnak olyan fejlesztések, mint fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, hőszigetelés, illetve megújuló energiaforrások rendszerének kiépítése (Napelem, napkollektor, Hőszivattyú). A magánszemélyek esetében a jogosultsági feltételek főként az alábbiak lehetnek, de itt is mint más pályázatban, pályázatonként eltérhetnek. Viszont ilyen feltétel lehet: 18. életévét betöltötte, magyar állampolgár, rendelkezik magyar adószámmal, rendelkezik állandó magyarországi lakcímmel. Ez csak néhány azokból, amelyeket figyelembe szoktak venni egy pályázat jogosultság ellenőrzésekor.

 

A megfelelési feltételeket lehet tovább sorolni annak tükrében, hogy éppen melyik Operatív Programon belül, milyen tevékenységgel foglalkozó vállalkozás, szervezet, egyesület, szövetkezet nyújt be pályázatot.

A jogosultságokon túl azt is vizsgálni kell, hogy a támogatások milyen célt szolgálnak, természetesen mindegyiknek a fejlesztés a célja. De vannak olyan beruházások, amelyek teljesen új létesítményt hoznak létre és vannak olyanok, amelyek célja meglévő fejlesztése.

 

Beruházás típusok:

Átalakítás:

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka, melynek eredménye folytán a létesítmény kibocsátásának további, új termékekkel történő diverzifikációja történik, vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamata alapvetően megváltozik.

 

Barnamezős terület (beruházás):

Barnamezős területnek tekinthető az az egybefüggő építési telek vagy telkek, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének:

a területen építmény/épület található meg,

a jelenleg teljes mértékben használaton kívüli építmény/épület rossz fizikai állapotban van, többnyire környezetszennyezéssel terhelt, településszerkezeti problémát okoz és ezek megoldásához hozzájárul a fejlesztés,

a fejlesztés következtében gazdasági tevékenység fog zajlani a területen

az érvényes településrendezési terv alapján az alábbi kategóriák egyikébe tartozik:

Gazdasági terület a pályázat benyújtását megelőzően a településrendezési terv alapján már legalább 5 éve gazdasági terület (OTÉK szerinti Kereskedelmi, szolgáltató, vagy Ipari terület; Budapesten „Munkahelyi” besorolású terület) és ipari tevékenységet folytattak, folytatnak rajta, illetve mezőgazdasági üzemi területként funkcionált.

Különleges terület, ezen belül kizárólag:

  • oktatási központok területei, vagy
  • egészségügyi területek, vagy
  • a nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló területek, vagy
  • honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei, vagy
  • hulladékkezelők, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony, egyéb veszélyes, radioaktív stb.), vagy
  • mezőgazdasági üzemi terület
  • Közlekedési és közműterület, ezen belül kizárólag: közlekedési építmények
  • igazgatási épület. barnamezős beruházásnak a pályázat pontszámmal történő értékelése során. A barnamezős jelleg alátámasztásaképpen semmilyen hatósági nyilatkozat csatolása nem tekinthető relevanciával bíró dokumentumnak.

A barnamezős beruházásokat a pályázat sok esetben plusz pontszámmal értékelik.

 

 

Bővítés:

Meglévő építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység.

 

Felújítás:

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység.

 

Induló beruházás fogalma:

A 800/2008/EK bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény kibocsátásának további, új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik. Egy épület, ill. az alapinfrastruktúra helyreállítása, felújítása, korszerűsítése önmagában nem teljesíti az induló beruházás fogalmát.

 

Zöldmezős beruházás: 

A zöldmezős beruházás olyan új ipari vállalkozást jelöl, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre. A telephely teljes egészében
újonnan létesül építészeti, üzemi előzmények nélkül. Előnye, hogy nincsenek sem elrendezési, sem funkcionális, sem építési megoldási megkötöttségek. Hátránya az infrastruktúra kiépítési – bekötési igénye és a szigorú környezetvédelmi szabályozás (bár ez utóbbi ipari parkban történő beruházás esetén jelentősen csökken.) Általában egy sík, tereptárgyaktól mentes, lehetőleg városhoz közeli területet választanak ki. A földtörvény szavaival élve egy zöldmezős beruházás a föld végleges kivonása a művelés alól. Az erre vonatkozó irányelvek szerint lehetőleg a gyengébb termőképességű területeket kell így hasznosítani, illetve, hogy az igénybevétel a szükséges legkisebb mértékre korlátozódjék. A kivonás engedélyköteles, az engedélyt a földhivatalok adják ki, s utána földvédelmi járulékot kell fizetni. A zöldmezős beruházás haszna, hogy a legtöbb újonnan foglalkoztatott a hazai átlagnál valamivel jobban fizetett munkához juthat (különösen az ipari parkokban), a
beruházó nyereségre tehet szert, az önkormányzat adóbevételhez juthat.

 

 

Szintén nagyon fontos említést tenni, hogy az adott támogatásokat és különböző csoportokba osztják, vannak regionális támogatások, csekély összegű támogatások, kölönböző intézmények által kihírdetett támogatások. A támogatás kategóriáját az aktuális pályázati felhívás tartalmazza.

 

Regionális támogatások:

A regionális támogatási térkép olyan jogszabályi rendelkezés, mely az ország egyes régiói, illetve a fejlett régiók esetében kisebb területi egységei számára meghatározza az ott beruházó vállalatok számára beruházási támogatásként nyújtható állami támogatás maximális mértékét.

 

De minimis támogatás (csekély összegű támogatás):

BIZOTTSÁG 1407/2013/EU RENDELETE szerint kapcsolt vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az odaítélt csekély összegű támogatások támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak (63 millió Ft kb.), közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget. A csekély összegű állami támogatás formája lehet például közvetlen támogatás, kedvezményes kamatozású hitel, adóalap- vagy adókedvezmény. E jogcímen azonban nem részesülhetnek támogatásban az exporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek.

 

 

Előfordulhat az is, hogy egy adott pályázaton belül meg lehet jelölni több támogatási típust is, ez főként könyvelés technikailag lesz majd fontos a jövőben, illetve ha a jövőben további pályázatot kíván benyújtani a vállalkozás, cég, szervezet, egyesület, magánszemély vagy önkormányzat.

 

A támogatásokat, támogatható tevékenységek alapján további csoportokba lehet osztani. Egy pályázati felhívásban találkozhatunk olyan tétele, hogy

  • Önállóan támogatható tevékenységek: Az itt felsorolt projektek megvalósítását támogatják.
  • Önállóan nem támogatható tevékenységek: Önmagában nem támogatható projekt, csak abban az esetben, ha mellette szerepel egy Önállóan támogatható projekt.
  • Nem támogatható tevékenységek: Az itt felsorolt projektekre nem igényelhető támogatás.

Ezt a három fő csoportot tudjuk elkülöníteni, Viszont találhatunk olyat is, ami kötelezően vállalandó, de önállóan nem támogatható tevékenységek: Az ide tartozó tevékenységeket mindenképpen kötelező megvalósítani a támogatásból, de ha csak erre szeretne valaki pályázatot benyújtani azt nem támogatható, mindenképp szükséges, legalább egy Önállóan támogatható tevékenységet is választani.

 

Projekt:

Egy adott időszak alatt, előre meghatározott időkeretek között, a rendelkezésre bocsátott költségekből a meghatározott eredmény elérése.

 

 

Ezeket követően vizsgáljuk meg, hogy miként történhet a benyújtott pályázat elbírálása:

 

Pályázat bírálati rendszerek:

Az uniós vissza nem térítendő források jelentős többségének döntéshozatala az egyszerűsített és hagyományos eljárású pályázatok bírálati rendszerbe tartozik. Ezeken túl megkülönböztetünk még 2 fordulós és kiemelt projektek elbírálási rendszerét is.

Az egyszerűsített eljárású pályázat – Normatív támogatások elbírálása:

  1. lépés: A formai és a jogosultsági értékelés
    A pályázat beérkezését követően első körben az ún. „Befogadási alap-kritériumok” vizsgálata (benyújtási határidő, példányszám, formátum, költség határok stb.) történik meg. Amennyiben a benyújtott pályázat nem felel meg ezeknek az alapfeltételeknek, a pályázat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Amennyiben az alapfeltételek az adott pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek, a Közreműködő Szervezet (a pályázatok döntés-előkészítését, a szerződéskötést, a finanszírozást, nyomon követést és ellenőrzést végzik) megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a Pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

Amennyiben a jogosultsági feltételek teljesülését alátámasztó, előírt dokumentumok nem kerültek benyújtásra, illetve hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, akkor a Közreműködő Szervezet a pályázót írásban, az összes hiány, illetve hiba megjelölésével, egy alkalommal, maximum 15 napos határidő kitűzésével formai hiánypótlásra szólítja fel.

  1. lépés: A döntés
    Amennyiben a pályázat megfelel a Pályázati útmutatóban meghatározott, a befogadáshoz szükséges befogadási alap-kritériumoknak (jogosultsági feltételek), illetve a hiánypótlás keretében meghatározott hiányosságok, hibák az ott meghatározott módon és határidőben pótlásra, illetve javításra kerültek, a pályázat hiánytalan benyújtásától számított 15 napon belül befogadásra és egyúttal támogatásra kerül. A támogatás tényéről és a támogatói döntés dátumáról a Közreműködő Szervezet a pályázót írásban, támogató levél megküldésével értesíti.

A hagyományos eljárású pályázatok bírálati rendszere (pontozásos)

  1. lépés: A formai és a jogosultsági értékelés
    A pályázat beérkezését követően itt is első körben az előzőekben már említett, „Befogadási alap-kritériumok” vizsgálata történik meg. Amennyiben az alapfeltételek az adott pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek, a Közreműködő Szervezet megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a Pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott jogosultsági feltételeknek. Ellenkező esetben a pályázat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Amennyiben a jogosultsági feltételek teljesülését alátámasztó, előírt dokumentumok nem kerültek benyújtásra, illetve hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, akkor a
    Közreműködő Szervezet a pályázót írásban, az összes hiány, illetve hiba megjelölésével, egy alkalommal, maximum 15 napos határidő kitűzésével formai hiánypótlásra szólítja fel. Ha megállapítható, hogy a jogosultság szempontjai a hiánypótlást követően sem teljesülnek, a Közreműködő Szervezet a pályázó egyidejű tájékoztatása mellett az indokok megjelölésével az értékelési határnaptól, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtásának határidejétől számított 15 napon belül elutasítja a pályázatot.
    Ha a pályázat elutasításra vagy visszavonásra került, úgy a projekt támogatása érdekében módosított, átdolgozott pályázat benyújtása lehetséges – természetesen csak abban az esetben, ha az adott pályázati lehetőség még nem zárult le.
    Amennyiben a pályázat megfelel a Pályázati útmutatóban meghatározott, a befogadáshoz szükséges befogadási alap-kritériumoknak (jogosultsági feltételek), a pályázat befogadásra kerül. A befogadás írásban történő megerősítés arról, hogy a projekt a – részletes vizsgálat végső eredményétől függően – megfelel a kiírásban meghatározott feltételeknek. A befogadás tényéről a Közreműködő Szervezet a pályázót írásban értesíti. Ez a nyilatkozat kizárólag a pályázat formai megfelelőségét igazolja, nem jelenti automatikusan a támogatás megítélését.
  2. lépés: A tartalmi értékelés
    A befogadásra került pályázatok tartalmi értékelése annak megállapítására irányul, hogy a pályázatban szereplő információk a döntéshez szükséges részletességgel és tartalommal rendelkezésre állnak-e, a pályázatban ismertetett projekt megfelel-e a projekt-kiválasztási szempontoknak. Ha a pályázatban található információ nem egyértelmű, ellentmondásokat tartalmaz, a Közreműködő Szervezet egy alkalommal tisztázó kérdést tesz fel a pályázónak.
    A tartalmi értékelés alapjául szolgáló kiválasztási kritériumokat a Pályázati útmutató tartalmazza. Az értékelések általában pontozásos eljáráson alapulnak, és egyértelműen meghatározásra kerülne azok a minimális pontszámok, amely alatt egy pályázati projekt semmilyen körülmények között nem támogatható.
    A Közreműködő Szervezet minden befogadott pályázatról értékelő lapot készít.
  3. lépés: A bírálat

A Bíráló Bizottság döntési javaslatot tehet: a projekt javaslat támogatására; csökkentett összköltséggel történő támogatására és/vagy feltételekkel történő támogatására vagy a projekt javaslat elutasítására.
Az esetleges forráshiány miatt nem támogatható, de a minimális pontszámot megkapott
projektjavaslatokból tartaléklista képezhető, amiket a további forrás rendelkezésre állása
esetén támogatásban részesítheti.

A Bíráló Bizottság egyébként újraértékelheti a pályázatot, és a szakmai értékelő javaslatától eltérő döntési javaslatot is tehet. A Bíráló Bizottságnak továbbá joga van szükség szerint a javaslattételt elnapolni egyes kérdések tisztázása céljából. Ilyen esetekben a végleges döntés előtt tisztázó kérdést küldenek ki a pályázónak (általában e-mailben a gyorsabb ügyintézés végett), viszonylag rövid válasz határidő mellett.
A Bíráló Bizottság döntési javaslata az IH-k vezetőihez vagy az általuk felhatalmazott személyhez kerül döntésre.

A Közreműködő Szervezet írásban értesíti a pályázót a támogatás odaítéléséről. A döntésről szóló tájékoztatást követően a pályázó jogosult a projektjavaslatra vonatkozóan az értékelő lapban foglaltakat megismerni, betekintést kérni a bírálati lapokba. Általában ez személyesen tehető meg.
Támogatott pályázat esetén a Miniszterelnökség a támogatási konstrukció címét, a projekt gazda nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét és arányát a honlapján (www.palyazat.gov.hu) közzéteszi.

A bírálatot követően a legtöbbet előforduló kérdésa finanszírozással kapcsolatban szokott előkerülni. A finanszírozás a legtöbb támogatás esetében túl finanszírozott.

 

Utófinanszírozott támogatás:

Ez röviden azt jelenti, hogy a Kedvezményezettnek először meg kell finanszíroznia a projektet és miután teljesítési igazolással igazolja a fejlesztése megvalósulását, vagy a pályázatban megjelölt részfeladatok (mérföldkövének) tekjesülését, abban az esetben nyújthat be kifizetési kérelmet. Az aktuális kérelem benyújtását követően kapja meg a megítélt támogatási összeget.

 

Kedvezményezett:

Az előirányzatból részesülő kérelmező, pályázó vagy egyéb – a kötelezettségvállalás alapján – jogosult természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Végső kedvezményezett az előirányzat terhére folyósított támogatás végső felhasználója.

 

Mérföldkő:

A teljes projekt megvalósításának rész feladatainak teljesülései.

 

Kifizetési kérelem:

Azon dokumentáció, amely benyújtásával a Kedvezményezett kérelmezi a számára megítélt támogatási összeget. (teljes összeg vagy mérföldkövenkénti rész összeg)

 

Ez nagyon sok esetben nehézséget jelenthet egy pályázó a kiszemelt fejlesztése megvalósításának érdekében, ezért van lehetőség arra, hogy a megítélt támogatás egy részét előleg formájában le lehet hívni, adott feltételek teljesülése mellett.

 

Előleg:

Az adott pályázati kiírás keretében kerül meghatározásra az előleg igénylésének lehetősége. Az előleg iránti kérelmet a pályázónak pályázatában külön sorban, összeg szerűen fel kell tüntetnie és indokolnia.

 

 

További fogalmak ismerhetőek meg a Pályázati fogalomtárunkban. Egy pályázati felhívásban elengedhetetlen tudni, hogy mit jelentenek az adott kifejezések, hiszen amennyiben ezekkel a fogalmakkal nem vagyunk tisztában abban az esetben sikeres pályázat megírása esélytelen.

 

pályázatok világa

Pályázatírok:

Ezek tükrében látható, hogy Magyarországon pályázatírásírás még az egyszerűsítések ellenére is túl bonyolult lehet sokak számára.

Ezért fontos, mert aki pályázni akar és a fejlesztése meggvalósulását akarja, annak mindenképpen rendelkezzen megfelelő szakértelemmel, vagy bízom meg egy szakembert, aki az adott pályázat szakértőjének minősül. A pályázatok sokoldaluságából adódóan, fontos ezt megnézni az adott pályázatíró, milyen pályázatokra szakosodott. Hiszen ezen a területen fokozottan érvényes a mondás:

„Olyan nincs, aki mindegyikhez ért!”.

Vannak pályázatírók, akik a mezőgazdasági pályázatokra, a vidék fejlesztési program pályázataira szakosodtak, vannak akik vállalkozásoknak ( KKV szektornek, szálláshelyek üzemeltetüinek) elérhető pályázatokra, vannak akik az önkormányzatok, civil szervezetek számára elérhető pályázatokra és ezt lehetne sorolni. A megfelelő pályázatíró kiválasztás esetében nagyon fontos szem előtt tartani és ajánlott referenciákat kérni. Ez mutathatja, hogy az adott pályázatíró azon a területen valóban sikeres és eredményes pályázatokat állított össze.

Ha már a szakembert kiválasztottunk, nem elhanyagolható kérdés a díjazása. Jelenleg Magyarországon három típusú pályázatíró létezik díjazásuk tekintetében:

  • Sikerdíjas pályázatíró:

    Ez a típusú pályázatíró nem kér a munkálatok megkezdésekor úgynevezett megbízási díjat vagy munkadíjat. Elkészíti a pályázati anyagot benyújtja az illetékes hatóság felé. Abban az esetben kér fizetséget ,amennyiben a pályázatot pozitívan bírálták el. Ez volna talán magyar vállalkozásoknak a legideálisabb forma, viszont mivel a pályázatok elbírálása nagyon hosszú időszakra is elhúzódhat, (attól függetlenül általában a pályázati felhívás sokban a benyújtás lezárását követően 60-90 napon belül kihirdetik az eredményt) ezért nagyon kevés ilyen pályázatíró vagy pályázatíró cég van, aki ezt a fizetési formát vállalja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak sikerdíjas pályázatírók tekintetében, a sikerdíj összege az elnyert támogatási összeg 7-10 %-a.

 

  • Megbízási díjas pályázatíró: 

    Ebből a típusú pályázatíróból illetve pályázatírócégből is egyre kevesebb található meg a magyarországi piacon, hiszen az elmúlt években nagyon sok negatív tapasztalat volt az ilyen jelleg kapcsolatban. Az ilyen cégek főként úgy dolgoznak, hogy egy adott megbízási díj ellenében kezdik el a pályázati anyagok elkészítését, összeállítását beadását nem jelölnek meg sikerdíjat, viszont az az összeg, amit a megbízási szerződéskor megbízónak fizetnie kell az irreálisan magas az elnyert támogatáshoz mérten. Illetve sok esetben fordult elő, hogy a pályázatíró nem végzett megfelelő minőségű munkát. A megbízási díjat kifizették a részére és így már nem volt motivációja, hogy törekedjen a pályázat minél jobb minőségben való elkészítésére.

 

  • Osztott díjas pályázatíró:

    A harmadik típust, nevezzük osztott költségű vagy osztott kondíciókkal rendelkező pályázatírónak. Talán ebből a típusú pályázatíróból van legtöbb magyarországi pályázati piacon. A fentiekben említett két lehetőséget kombinálták. Amikor létrejön egy megbízás pályázat megírására, akkor van egy megbízási díj, ami egy fix összeg. Fogalmazhatunk úgy, hogy ez az óradíja a pályázati dokumentáció összeállításának. Viszont rendelkezik a munkájukhoz egy sikerdíj is, csak abban az esetben jár a pályázatírónak, ha az általuk megírt, beadott és elbírált pályázatok pozitív elbírálásban részesült.

    Ez talán a legideálisabb lehetőség, mint a megbízó (pl.:KKV) és megbízott részére is hiszen a pályázatíró megkapja az óradíját dokumentáció összeállítására. Viszont a sikerdíj miatt, kellő mértékben motiválva van, hogy legmegfelelőbb minőségi munkát végez el és törekedjen, hogy a pályázat sikeres legyen. Ezentúl sok esetben az ilyen pályázatíró cégek különböző garanciákat is vállalnak az az aktuális pályázathoz tartozó kondícióikban. Ezek természetesen cégenként eltérőek lehetnek, valaki a munkájának a minőségére vállal garanciát, van aki sikeres pályázatra vállal garanciát, de mint azt már hangsúlyoztuk, ezek cégenként változóak, egyediek lehetnek.