A beruházás megkezdésének időpontja:

  1. Építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:
  • az építési munkálatok megkezdése, azaz az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),
  • olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;
  1. műszaki berendezés, gép, egyéb berendezés, felszerelés beszerzését tartalmazó projekt esetén a beszerzendő eszköz, berendezés stb. a kedvezményezett által első alkalommal, jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalással történő írásbeli megrendelése;
  2. egyéb tevékenységhez (pl. egyéb immateriális javak beszerzése) kapcsolódó projekt esetén amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;
  3. amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gép vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

 

 

A fejlesztések eredményeként létrehozott felépítmény területe:

A projekt keretében épített termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó üzemcsarnok, raktár, tároló egyéb építmény hasznos, nettó alapterülete.

 

 

Átalakítás:

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka, melynek eredménye folytán a létesítmény kibocsátásának további, új termékekkel történő diverzifikációja történik, vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamata alapvetően megváltozik.

 

 

Annex1:

Az EK Szerződés 32. cikkében hivatkozott listán szereplő termékek vonatkozásában az új Vidékfejlesztési Program számos támogatási jogcíme fogalmaz meg kötelezettségeket. Leginkább az élelmiszeri feldolgozóiparhoz kapcsolódó beruházások kapcsán találkozhatunk vele. Ebben a bejegyzésben részletes kifejtésre kerül, hogy mik is ezek a termékek, azaz mik minősülnek Annex I. terméknek.

  1. ÁRUCSOPORT:

Élő állatok

  1. ÁRUCSOPORT:

Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek

  1. ÁRUCSOPORT:

Halak, rákfélék és puhatestűek

  1. ÁRUCSOPORT:

Tejtermékek; madártojások; természetes méz

  1. ÁRUCSOPORT:

Állati belső részek, hólyag és gyomor (kivéve a halakét), egészben vagy darabokban
· Máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoport vagy a 3. árucsoport szerinti, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat

  1. ÁRUCSOPORT:

Élő fák és egyéb növények; gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítő lombozat

  1. ÁRUCSOPORT:

Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek

  1. ÁRUCSOPORT:

Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrus- és dinnyefélék héja

  1. ÁRUCSOPORT:

Kávé, tea és fűszerek, a matétea kivételével

  1. ÁRUCSOPORT:

Gabonafélék

  1. ÁRUCSOPORT:

Malomipari termékek; maláta és keményítő; sikér; inulin

  1. ÁRUCSOPORT:

Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány

  1. ÁRUCSOPORT:

Pektin

  1. ÁRUCSOPORT:

Sertészsír és egyéb kiolvasztott sertészsiradék; kiolvasztott baromfizsiradék

Kiolvasztatlan szarvasmarhafaggyú, juh- vagy kecskefaggyú; ezen zsiradékokból előállított faggyú (beleértve az első lét („premier jus”))

Sertészsírsztearin, oleosztearin és faggyúsztearin; sertészsírolaj, oleoolaj és faggyúolaj, nem emulgeálva, keverve vagy bármilyen más módon elkészítve

Halból és tengeri emlősből nyert zsír és olaj, finomítva is

Folyékony vagy szilárd stabilizált növényi olajok, nyersen, finomítva vagy tisztítva

Állati vagy növényi zsírok és olajok hidrogénezve, finomítva is, de tovább nem elkészítve

Margarin, mesterséges zsiradék és más étkezési célra alkalmas feldolgozott zsiradék

Zsíros anyagok, illetve állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai

  1. ÁRUCSOPORT:

Húsból, halból, rákfélékből vagy puhatestűekből készült termékek

  1. ÁRUCSOPORT:

Répacukor és nádcukor szilárd állapotban

Egyéb cukor; cukorszirup; műméz (természetes mézzel keverve is); karamell

Melasz, fehérítve is

Ízesített vagy színezett cukor, szirup és melasz, a bármilyen arányban hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek kivételével

  1. ÁRUCSOPORT:

Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve

Kakaóhéj, -hártya, -bőr és kakaóhulladék

  1. ÁRUCSOPORT:

Zöldségfélékből, gyümölcsből vagy más növényrészekből előállított

  1. ÁRUCSOPORT:

Szőlőmust, erjedésben vagy alkohol hozzáadásától eltérő módon lefojtva

Friss szőlőből készült bor; szőlőmust alkohol hozzáadásával lefojtva

Más erjesztett italok (például almabor, körtebor és mézbor)

Mezőgazdasági termékekből nyert bármilyen erősségű etil-alkohol és szesz, denaturálva is; a likőrök, egyéb szeszes italok és szeszes italok előállítására használt összetett alkoholos készítmények („koncentrált kivonatok”) kivételével.

Ecet és ecetpótló

  1. ÁRUCSOPORT:

Élelmiszeripar melléktermékei; elkészített állati takarmányok

  1. ÁRUCSOPORT:

Feldolgozatlan dohány, dohányhulladék

  1. ÁRUCSOPORT:

Természetes parafa, megmunkálatlan, aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa; parafahulladék

  1. ÁRUCSOPORT:

Len, nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és lenhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is)

  1. ÁRUCSOPORT:

Kender (Cannabis sativa), nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és kenderhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is)

 

 

Bankgarancia:

A támogatási szerződés teljesítését biztosító mellékkötelem, mely alapján a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a bankgarancia kedvezményezettjének (a Támogatónak) a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.

 

 

Barnamezős terület:

Barnamezős területnek tekinthető az az egybefüggő építési telek vagy telkek, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének:

a területen építmény/épület található meg,

a jelenleg teljes mértékben használaton kívüli építmény/épület rossz fizikai állapotban van, többnyire környezetszennyezéssel terhelt, településszerkezeti problémát okoz és ezek megoldásához hozzájárul a fejlesztés,

a fejlesztés következtében gazdasági tevékenység fog zajlani a területen

az érvényes településrendezési terv alapján az alábbi kategóriák egyikébe tartozik:

Gazdasági terület a pályázat benyújtását megelőzően a településrendezési terv alapján már legalább 5 éve gazdasági terület (OTÉK szerinti Kereskedelmi, szolgáltató, vagy Ipari terület; Budapesten „Munkahelyi” besorolású terület) és ipari tevékenységet folytattak vagy folytatnak rajta, illetve mezőgazdasági üzemi területként funkcionált vagy

Különleges terület, ezen belül kizárólag:

  • oktatási központok területei, vagy
  • egészségügyi területek, vagy
  • a nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló területek, vagy
  • honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei, vagy
  • hulladékkezelők, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony, egyéb veszélyes, radioaktív stb.), vagy
  • mezőgazdasági üzemi terület
  • Közlekedési és közműterület, ezen belül kizárólag: közlekedési építmények
  • igazgatási épület. barnamezős beruházásnak a pályázat pontszámmal történő értékelése során. A barnamezős jelleg alátámasztásaképpen semmilyen hatósági nyilatkozat csatolása nem tekinthető relevanciával bíró dokumentumnak.

A barnamezős beruházásokat a pályázat sok esetben plusz pontszámmal értékelik.

 

 

Bázislétszám:

A Bázis időszak 12 hónapjában, a pályázó szervezetnél foglalkoztatottak (FTE-ben kifejezett) számának egyszerű számtani átlaga. A bázislétszám megtartásához a 1208 és a 1308-as NAV nyomtatványokon bevallott értékeket kell alapul venni. Az adatlapon közölt információk valóságtartalmát a Közreműködő Szervezet a projekt helyszínén a helyszíni szemle alkalmával ellenőrzi.

 

 

Bővítés:

Meglévő építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység.

 

 

Cégszerű aláírás:

A vállalkozás hivatalos képviseletére jogosult személynek, vagy személyeknek az aláírási címpéldányban foglaltak szerint, vagy meghatalmazás kapcsán megtett aláírása. A cégszerű aláírás az előírt aláírásokkal valósul meg.

 

 

De minimis támogatás:

BIZOTTSÁG 1407/2013/EU RENDELETE szerint kapcsolt vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az odaítélt csekély összegű támogatások támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak (63 millió Ft kb.), közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget. A csekély összegű állami támogatás formája lehet például közvetlen támogatás, kedvezményes kamatozású hitel, adóalap- vagy adókedvezmény. E jogcímen azonban nem részesülhetnek támogatásban az exporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek.

 

 

Eljárásrend:

Eljárásrend alatt jelen összefüggésben az adott pályázat Irányító Hatóságának, illetve a Közreműködő szervezetnek a pályázati rendszer működtetésével összefüggő valamennyi, vagyis a benyújtott pályázatok feldolgozásával, a döntéshozatallal, a szerződéskötéssel, a finanszírozással, az ellenőrzéssel, valamint a monitoring adatok feldolgozásával kapcsolatos eljárási szabályok összességét értjük

 

 

EGT: Európai Gazdasági Térség:

Az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai által létrehozott intézmény, az Európai Unió Egységes Piacának  kiterjesztése azoknak az országoknak a piacgazdaságával, amelyek nem kívánnak az Európai Unió politikai közösségében tagként részt venni.  A közös piac négy szabadsága a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgása, melyek megteremtik a tagok közötti szabad versenyt (tagjai: uniós tagországok és Izland, Norvégia, Liechtenstein. Svájc nem, de amúgy igen.)

 

 

Előleg:

Az adott pályázati kiírás keretében kerül meghatározásra az előleg igénylésének lehetősége. Az előleg iránti kérelmet a pályázónak pályázatában külön sorban, összeg szerűen fel kell tüntetnie és indokolnia.

 

 

Elszámolható költségek:

A pályázó által megvalósítani tervezett projekt keretében tervezett kiadások, amelyek a támogatás keretében elszámolhatók. Ezen költségek körét a pályázati útmutató részleteiben ismerteti, szabályozza. z elszámolható költségeket felmerülését megfelelő dokumentumokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.

 

 

Esély-egyenlőség:

Egyenlő esély a munkahelyekhez jutáshoz, azonos szintű bérezéssel és szociális kedvezményekkel egy adott társadalmi-gazdasági összefüggésben. Az elv
egyenlőtlen elbánást tehet szükségessé a diszkrimináció kompenzációja céljából.

 

 

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):

Az EU Strukturális Alapjainak feladata az Unión belüli, fejlettségbeli, különbségek mérséklése, az eltérő fejlettségi szintű államok és régiók gazdasági és társadalmi kohéziójának megteremtése. A 2007-2013-as időszakban két strukturális alap működik: az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap. A regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőlegesen 45%-a az ERFA-n keresztül jut el a tagállamokba. A jelenlegi szabályozást a 2006/1086/EK rendelet tartalmazza, mely meghatározza azokat az intézkedéstípusokat (a konvergenciát, a regionális versenyképességet és foglalkoztatottságot, valamint az európai területi együttműködést), amelyek alapján a régiók jogosultak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzügyi forrásaira.

 

 

Európai Szociális Alap (ESZA):

A Strukturális Alapok másik eleme az ERFA mellett. Legfőbb funkciója a humánerőforrás fejlesztés támogatása. A jelenlegi szabályozást a Tanács 1081/2006/EK rendelete tartalmazza, mely 2007. január 1-jén lépett hatályba. Az Európai Szociális Alap (ESZA) célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek a teljes foglalkoztatás elérésére, a munka minőségének és a termelékenység javítására, továbbá a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak

 

 

Építési norma-gyűjtemény (ÉNGY):

Olyan építési-műszaki paramétereket tartalmazó gyűjtemény, amely az építési munkanemek és tételek megnevezés mellett tartalmazza a tételekre vonatkozó referenciára is (Vidékfejlesztési pályázatok esetében releváns, egyéb pályázatoknál a 3 független árajánlatot szokták használni)

 

 

Felújítás:

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység.

 

 

Gazdasági társaság:

A magyar jogtudományban gazdasági társaság alatt természetes személyekjogi személyek által üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapított saját cégnévvel rendelkező társaságot értünk. A gazdasági társaságokra vonatkozó hatályos szabályokat Magyarországon a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Gazdasági társaság bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság alapvető funkciója a gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódás, üzletszerű, huzamos ideig tartó gazdasági tevékenység.

 

 

Gazdasági terület:

Az érintett település településrendezési tervében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek megfelelően gazdasági területnek minősülő terület. Budapesti fejlesztések esetében a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X.15.) Fővárosi Közgyűlési Rendeletben (BVKSZ) meghatározottak szerint ipari területnek és kereskedelmi, szolgáltató területnek minősülő „Munkahelyi övezet besorolású” terület.

 

 

Hátrányos helyzetű munkavállaló:

Az a személy, aki:

  • az előző 6 hónapban nem állt rendszeresen fizetett alkalmazásban; vagy
  • nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3); vagy
  • 50 éven felüli személy; vagy
  • egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt; vagy
  • valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25 %-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alul reprezentált nemi csoportba tartozik;
    vagy egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen

 

 

Hatás indikátorok:

A megvalósult programnak a gazdasági-társadalmi környezetére gyakorolt, hosszabb távú hatásait számba vevő mutatószámok

 

 

Hiánypótlás:

A pályázat benyújtását követően felszólítást kaphat a pályázó hiánypótlásra. Amennyiben önhibáján kívül valamely hiánypótolható mellékletét nem nyújtotta be pályázati anyagában, úgy erre felszólítást kap.

 

 

Horizon2020 (H2020):

A Horizont 2020 az Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikája 2014-2020 év között. A program közel 79 milliárd eurós (kb. 26.000 milliárd Ft)
költségvetéssel gazdálkodik. A Horizont 2020 program kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent, vagyis a rendelkezésre álló pénzügyi keretből mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes. A pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, a magas szakmai szintű és jól menedzselt konzorcium, illetve az uniós szinten is mérhető hatás. Angolul
jelennek meg a kiírások és a pályázatot is angolul kell benyújtani (jellemzően).

 

 

Immateriális javak:

Szabadalmi jog, licensz know-how vagy nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek megszerzése útján megvalósuló technológiatranszfer

 

 

Indikátorok:

A programértékelés során a program céljainak teljesülését számszerűen vizsgáló mutató-számok, illetve szakmaspecifikus eredménymutatók

 

 

Induló beruházás fogalma:

A 800/2008/EK bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény kibocsátásának további, új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik. Egy épület, ill. az alapinfrastruktúra helyreállítása, felújítása, korszerűsítése önmagában nem teljesíti az induló beruházás fogalmát.

 

 

Induló vállalkozás: 

Az induló vállalkozás fogalma azt jelenti, hogy a pályázónak nincs teljes lezárt pénzügyi éve (január 1-től december 31-ig)

 

 

Innovatív termék vagy szolgáltatás:

Egy már meglévő termék vagy szolgáltatás az adott vállalkozás által továbbfejlesztett változata, vagy teljesen új. Továbbá az adott vállalkozás
által kifejlesztett, korábban még nem létező termék vagy szolgáltatás.

 

 

Innovációs klaszterek:

Olyan független vállalkozások – innovatív induló vállalkozások, kis-, közepes-, és nagyvállalkozások, valamint kutatási szervezetek – csoportosulásai, amelyek egy adott ágazatban és régióban működnek, és céljuk az innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, valamint hatékonyan hozzájárulva a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti technológiaátadáshoz, hálózatépítéshez és információ-terjesztéshez

 

 

Ipari park:

A 297/2011. (XII.22.) Korm. rendelet szerint infrastruktúrával ellátott, fejlesztő, termelő és szolgáltató tevékenységeket folytató működésre és innovációra törekvő, „Ipari Park” címmel rendelkező szervezet. Jelen felhívás esetében az ipari park címszerződésében szereplő helyrajzi számok tekintendők az ipari parki címmel rendelkező területének. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy az ipari parki címmel rendelkező szervezetek címszerződésében szereplő területek meghatározása esetén, amennyiben az ipari parki címszerződés módosításra kerül, az eredeti szerződés mellett a módosítások is figyelembe veendők.

 

 

Irányító Hatóság (IH): 

Az Európai Uniós pályáztatás folyamatát támogató Irányító Hatóságok. Az Irányító Hatóság közreműködik az Operatív Program (OP) véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Programkiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az IH részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint Közreműködő Szervezetek vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó egységek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. Például gazdaságfejlesztési programok ezen feladatát a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el.

 

 

Kapcsolt vállalkozások:

Azon vállalkozások, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy

egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy

egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással kapcsolatban.

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén az előzőekben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

A befektetők érdekeltsége tekintetében – az előzőekben foglaltaktól eltérően – önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a törvény 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül

 

 

Kedvezményezett:

Az előirányzatból részesülő kérelmező, pályázó vagy egyéb – a kötelezettségvállalás alapján – jogosult természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Végső kedvezményezett az előirányzat terhére folyósított támogatás végső felhasználója.

 

 

Klaszter:

Egy adott iparág versenyző és kooperáló vállalatai, kapcsolódó és támogató iparágai, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastruktúrális (háttér)intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációja.

 

 

Konzorcium:

Több nem kapcsolt és partner vállalkozás csoportja

 

 

Korszerűsítés:

Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.

 

 

Kötelezettségvállaló:

A jogképességgel nem rendelkező pályázó(k)nak Kötelezettségvállaló szervezetet kell megjelölni. A kötelezettségvállaló szervezet a pályázó által a pályázatban megjelölt, a pályázati program végrehajtására, a támogatás pályázó általi felhasználására és elszámolására kötelezettséget vállaló jogi személy. –Amennyiben egy be nem jegyzett csoportosulás szeretne pályázni, keresniük kell egy olyan bejegyzett szervezetet, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázatot benyújtó csoport meg is valósítja a tervezett programot, valamint a pályázó csoport pénzügyeit is ő ellenőrzi, felügyeli.

 

 

Közbeszerzési eljárás:

Nem csak az állami vagy önkormányzati tulajdonban levő un. klasszikus ajánlatkérők, hanem magántulajdonban levő gazdasági társaságok is kötelesek lefolytatni állami vagy uniós támogatás elnyerése és bizonyos feltételek fennállása esetén. A 2015. november 1. óta sokkal több területen kell közbeszerzést lebonyolítani, az alábbiak szerint.

 

 

Közreműködő szervezet:

A Közreműködő Szervezet tartja a kapcsolatot a pályázókkal közvetlenül. Feladatkörét tekintve a Közreműködő Szervezet készíti el a pályázati kiírások és a támogatási szerződések tervezetét, elvégzi a pályázatok formai vizsgálatát, befogadását és értékelését. emellett aláírja a Támogatási Szerződéseket, engedélyezi a kifizetéseket és ellenőrzi a támogatott fejlesztéseket is.

 

 

Köztartozásmentesség:

A vállalkozás szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisban. Ha nincs fent rajta egy vállalkozás az nem feltétlen probléma! Közbeszerzéseken induló cégeknek fontos itt fent lenni.

 

 

Kutatás-fejlesztés:

A kutatás-fejlesztési tevékenység olyan alkotómunkát jelent, mely a meglévő ismeretanyag bővítését, új alkalmazások kidolgozását célozza. magában foglalja az alapkutatást, azalkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést

 

 

Külső forrás:

Az igényelt állami támogatáson és a saját erőn felüli projekt költségeket fedező források (elkülönített pénzeszköz, tagi kölcsön, magán kölcsön, tőkeemelés, bankhitel, egyéb költségvetési, alapítványi támogatás)

 

 

Logisztika célt szolgáló fejlesztés:

Logisztika célját szolgáló fejlesztésnek minősül a logisztikai szolgáltatók által végrehajtott beruházás, amely TEÁOR’08 5210 raktározás, tárolás (TEÁOR’03-as 6312 tárolás, raktározás), illetve TEÁOR’08 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR’03-as 7020 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése) céljára szolgáló építmény(ek) létrehozására, fejlesztésére irányul.

Logisztikai szolgáltató: olyan vállalkozások, melynek főtevékenysége logisztikai szolgáltatás.

Logisztikai szolgáltatások TEÁOR’08 szerint:

4920 Vasúti áruszállítás

4941 Közúti áruszállítás

4942 Költöztetés

4950 Csővezetékes szállítás

5020 Tengeri áruszállítás

5040 Belvízi áruszállítás

5121 Légi áruszállítás

5210 Raktározás, tárolás

5221 Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás

5222 Vízi szállítást kiegészítő szolgáltatás

5223 Légi szállítást kiegészítő szolgáltatás

5224 Rakománykezelés

5229 Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

5310 Postai tevékenység (egyetemleges kötelezettséggel)

5320 Egyéb postai, futárpostai tevékenység

8292 Csomagolás

 

 

Megtartott munkahely:

A támogatott projekt eredményeként megőrzött munkahelyek száma. Értéke megegyezik a Bázis létszámmal.

 

 

Megújuló energiát hasznosító technológiák alkalmazása:

Amennyiben a fejlesztés során megújuló energiát hasznosító technológiák kerülnek alkalmazásra, és ezen technológiák elszámolható költsége.

 

 

Mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV):

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) 3. §-a szerinti vállalkozás.

 

 

A KKV kategórián belül középvállalkozásnakminősül a vállalkozás, amelynek

összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és

éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

 

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnakminősül az a vállalkozás, amelynek

összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

 

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

 

Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot.

Partner, illetőleg kapcsolódó vállalkozások esetében a fenti mutatókat összegezni szükséges, az összegezett adatok birtokában történhet a minősítés meghatározása.

Az útmutatóban nem szabályozott, KKV-kkal kapcsolatos kérdésekben további részletszabályokat a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete, valamint a KKV-król szóló 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-a nyújt.

 

 

Nehéz helyzetben lévő vállalkozás:

Ha állami vagy egyéb támogatás nélkül, vélhetően csődbe menne.
Nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülnek:

az a társaság, amelynek a saját tőkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét, korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el,

olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el,

ha megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás külön jogszabályban foglalt kritériumainak,

ha fizetésképtelenné vált, vagy külön jogszabály szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárást indítottak ellene

 

 

Operatív Program (OP):

Olyan programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá. Prioritásokra bomlik, amelyek intézkedésekből állnak. Magyarországon a 2014-2020 közötti periódusra 10 OP készült:

  • Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP),
  • Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP),
  • Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP),
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),
  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP),
  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP),
  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP),
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP),
  • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP),
  • Vidékfejlesztési Program (VP)

 

 

Output indikátorok:

program megvalósításának folyamatát jelző mutatószámok, illetve szakma-specifikus eredménymutatók, amelyek a támogatott program céljainak megvalósulását írják le

 

 

Önálló vállalkozás:

Az a vállalkozás, amely nem minősül partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.

 

 

Partnervállalkozás:

  1. a) amely az alábbiak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és
  2. b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése – jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján – legalább 25%.

 

 

Pályázó:

Amennyiben a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a támogatást pályázati úton igénylő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, jogi személyiség nélküli egyéb jogalany, természetes személy, illetve személyek közössége

 

 

Pályázat:

Azon dokumentumok összessége, amely alapján megtörténik a pályázat bírálata. A formanyomtatvány (pályázó adatai, projekt bemutatása) és a mellékletek képezik a pályázati dokumentációt.

 

 

Pályázati felhívás:

támogatási program végrehajtása érdekében megjelentetett felhívás a támogatási programban való részvételre

 

 

Pályázati kiírás:

pályázati felhívás és az útmutató, melyek együttesen tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt

 

 

Pályázat-értékelés:

A benyújtott pályázatnak az értékelési szempontrendszer alapján történő vizsgálata, a pályázatra vonatkozó részletes szakmai vélemény megfogalmazása

 

 

Pályázat bírálati rendszerek:

Az uniós vissza nem térítendő források jelentős többségének döntéshozatala az egyszerűsített és hagyományos eljárású pályázatok bírálati rendszerbe tartozik. Ezeken túl megkülönböztetünk még 2 fordulós és kiemelt projektek elbírálási rendszerét is.

Az egyszerűsített eljárású pályázat – Normatív támogatások elbírálása:

  1. lépés: A formai és a jogosultsági értékelés
    A pályázat beérkezését követően első körben az ún. „Befogadási alap-kritériumok” vizsgálata (benyújtási határidő, példányszám, formátum, költség határok stb.) történik meg. Amennyiben a benyújtott pályázat nem felel meg ezeknek az alapfeltételeknek, a pályázat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Amennyiben az alapfeltételek az adott pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek, a Közreműködő Szervezet (a pályázatok döntés-előkészítését, a szerződéskötést, a finanszírozást, nyomon követést és ellenőrzést végzik) megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a Pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

Amennyiben a jogosultsági feltételek teljesülését alátámasztó, előírt dokumentumok nem kerültek benyújtásra, illetve hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, akkor a Közreműködő Szervezet a pályázót írásban, az összes hiány, illetve hiba megjelölésével, egy alkalommal, maximum 15 napos határidő kitűzésével formai hiánypótlásra szólítja fel.

  1. lépés: A döntés
    Amennyiben a pályázat megfelel a Pályázati útmutatóban meghatározott, a befogadáshoz szükséges befogadási alap-kritériumoknak (jogosultsági feltételek), illetve a hiánypótlás keretében meghatározott hiányosságok, hibák az ott meghatározott módon és határidőben pótlásra, illetve javításra kerültek, a pályázat hiánytalan benyújtásától számított 15 napon belül befogadásra és egyúttal támogatásra kerül. A támogatás tényéről és a támogatói döntés dátumáról a Közreműködő Szervezet a pályázót írásban, támogató levél megküldésével értesíti.

A hagyományos eljárású pályázatok bírálati rendszere (pontozásos)

  1. lépés: A formai és a jogosultsági értékelés
    A pályázat beérkezését követően itt is első körben az előzőekben már említett, „Befogadási alap-kritériumok” vizsgálata történik meg. Amennyiben az alapfeltételek az adott pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek, a Közreműködő Szervezet megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a Pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott jogosultsági feltételeknek. Ellenkező esetben a pályázat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Amennyiben a jogosultsági feltételek teljesülését alátámasztó, előírt dokumentumok nem kerültek benyújtásra, illetve hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, akkor a
    Közreműködő Szervezet a pályázót írásban, az összes hiány, illetve hiba megjelölésével, egy alkalommal, maximum 15 napos határidő kitűzésével formai hiánypótlásra szólítja fel. Ha megállapítható, hogy a jogosultság szempontjai a hiánypótlást követően sem teljesülnek, a Közreműködő Szervezet a pályázó egyidejű tájékoztatása mellett az indokok megjelölésével az értékelési határnaptól, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtásának határidejétől számított 15 napon belül elutasítja a pályázatot.
    Ha a pályázat elutasításra vagy visszavonásra került, úgy a projekt támogatása érdekében módosított, átdolgozott pályázat benyújtása lehetséges – természetesen csak abban az esetben, ha az adott pályázati lehetőség még nem zárult le.
    Amennyiben a pályázat megfelel a Pályázati útmutatóban meghatározott, a befogadáshoz szükséges befogadási alap-kritériumoknak (jogosultsági feltételek), a pályázat befogadásra kerül. A befogadás írásban történő megerősítés arról, hogy a projekt a – részletes vizsgálat végső eredményétől függően – megfelel a kiírásban meghatározott feltételeknek. A befogadás tényéről a Közreműködő Szervezet a pályázót írásban értesíti. Ez a nyilatkozat kizárólag a pályázat formai megfelelőségét igazolja, még nem jelenti automatikusan a támogatás megítélését.
  2. lépés: A tartalmi értékelés
    A befogadásra került pályázatok tartalmi értékelése annak megállapítására irányul, hogy a pályázatban szereplő információk a döntéshez szükséges részletességgel és tartalommal rendelkezésre állnak-e, a pályázatban ismertetett projekt megfelel-e a projekt-kiválasztási szempontoknak. Ha a pályázatban található információ nem egyértelmű, ellentmondásokat tartalmaz, a Közreműködő Szervezet egy alkalommal tisztázó kérdést tesz fel a pályázónak.
    A tartalmi értékelés alapjául szolgáló kiválasztási kritériumokat a Pályázati útmutató tartalmazza. Az értékelések általában pontozásos eljáráson alapulnak, és egyértelműen meghatározásra kerülne azok a minimális pontszámok, amely alatt egy pályázati projekt semmilyen körülmények között nem támogatható.
    A Közreműködő Szervezet minden befogadott pályázatról értékelő lapot készít.
  3. lépés: A bírálat

A Bíráló Bizottság döntési javaslatot tehet:

a projekt javaslat támogatására;

csökkentett összköltséggel történő támogatására és/vagy feltételekkel történő
támogatására vagy

a projekt javaslat elutasítására.
Az esetleges forráshiány miatt nem támogatható, de a minimális pontszámot megkapott
projektjavaslatokból tartaléklista képezhető, amiket a további forrás rendelkezésre állása
esetén támogatásban részesítheti.

A Bíráló Bizottság egyébként újraértékelheti a pályázatot, és a szakmai értékelő javaslatától eltérő döntési javaslatot is tehet. A Bíráló Bizottságnak továbbá joga van szükség szerint a javaslattételt elnapolni egyes kérdések tisztázása céljából. Ilyen esetekben a végleges döntés előtt tisztázó kérdést küldenek ki a pályázónak (általában e-mailben a gyorsabb ügyintézés végett), viszonylag rövid válasz határidő mellett.
A Bíráló Bizottság döntési javaslata az IH-k vezetőihez vagy az általuk felhatalmazott személyhez kerül döntésre.

A Közreműködő Szervezet írásban értesíti a pályázót a támogatás odaítéléséről. A döntésről szóló tájékoztatást követően a pályázó jogosult a projektjavaslatra vonatkozóan az értékelő lapban foglaltakat megismerni, betekintést kérni a bírálati lapokba. Általában ez személyesen tehető meg.
Támogatott pályázat esetén a Miniszterelnökség a támogatási konstrukció címét, a projekt gazda nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét és arányát a honlapján (www.palyazat.gov.hu) közzéteszi.

 

 

Pályázati Útmutató:

A pályázat elkészítését segítő, részletes segédanyag.

 

 

Pályázatkezelő:

A jogszabály vagy a támogatóval kötött megállapodás alapján a pályáztatás technikai lebonyolítását végző, illetve a pályázati programok tartalmi és pénzügyi megvalósítását ellenőrző szerv

 

 

Projekt:

Egy adott időszak alatt, előre meghatározott időkeretek között, a rendelkezésre bocsátott költségekből a meghatározott eredmény elérése.

 

 

Projekt Előrehaladási Jelentés:

A pályázó a Támogatási Szerződés aláírását követően a Közreműködő Szervezet irányába köteles időszakonként jelentéseket nyújtani a projekt helyzetéről.

 

 

Projekt Fenntartási Jelentés:

A kedvezményezett pályázó a projekt megvalósulását követő fenntartási/vállalási időszakban a Közreműködő Szervezet számára Projekt Fenntartási Jelentések készítésére kötelezett.

 

 

Projekt fizikai befejezése: 

A projekt fizikai befejezésének a beruházás utolsó elemének megvalósulása minősül.

 

 

Projektköltség: 

A projekt megvalósításához szükséges anyagi források összessége, amely a pályázati kiírás alapján az elszámolható költségeket tartalmazza.

 

 

Projekt pénzügyi befejezése: 

Ha a projekt fizikai befejezése megtörtént, valamint a projekt megvalósítás során keletkezett elszámolható bizonylatok – szállítói kifizetés esetén az előírt önrész szállító részére történő – kiegyenlítése megtörtént. A 100%-ós támogatási intenzitású, kizárólag szállítói finanszírozású projektek esetében a projekt pénzügyi befejezésének napja az elszámoló bizonylatok irányító́ hatóság, EMVA-ból történő finanszírozás esetén a kifizető ügynökség által történő kiegyenlítésének napja. A projekt pénzügyi befejezésének dátuma a projekt megvalósítási ideje alatt felmerül, a kedvezményezett által megfelelően elszámolt költségek közül a legkésőbbi kiegyenlítés dátuma;

 

 

Referenciaár:

Az elszámolható kiadás legmagasabb összegé;

 

 

Rendezett munkaügyi kapcsolatok:

Nem részesülhet állami támogatásban az a munkaadó, amely a rendezett munkaügyi kapcsolatok fogalmának szóló nem felel meg. Az alábbi esetekben biztosan rendezetlennek számít a munkaügyi kapcsolat:

ha nem jelentjük be időben alkalmazottjainkat,

a törvény így szól: „a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül,” Art.) 16. § (4) a)

az életkori feltételekre vonatkozó (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértjük. Általánosságban elmondható, hogy „munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte.”

munkabér mértékére és a kifizetés határidöjére vonatkozó rendelkezések megsértése. Nem tartjuk be a vonatkozó minimálbéreket, nem tartjuk be a
munkaszerződésben vállalt munkabér fizetési határidőt.

megsértjük az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján az egyenlő bánásmód követelményeit.

 

 

Saját forrás:

A támogatott által a projekthez biztosított forrás. Költségvetési intézmények esetén a projektre jóváhagyott előirányzat is saját forrásnak minősül. A saját forrás rendelkezésre bocsátásának módja: a projekt meghatározott költségeinek a folyamatos finanszírozása. A támogatott saját forrása lehet belső forrás vagy külső forrás, mindkét esetben pénzeszköz. A belső forrás a támogatott saját pénzeszköze. A külső forrást külső finanszírozók biztosítják, melynek formája lehet pl. fejlesztési hitel, kölcsön, külföldi, vagy hazai (nem központi-, nem önkormányzati költségvetési szerv által nyújtott) támogatás, segély.

 

 

Szálláshelyfejlesztés:

Szálláshelyfejlesztésnek minősül minden olyan fejlesztés és/vagy beruházás, amely a

KSH építmény jegyzékében a „12 NEM LAKÓÉPÜLETEK” között nevesített szállodák,

motelek, fogadók, panziók és egyéb szálló jellegű épületek, étteremmel vagy anélkül, valamint az ifjúsági szállók, a hegyi menedékházak, gyermek- vagy családi

nyaralótáborok, üdülő- és pihenőotthonok, egyéb, nyaralóknak készült máshova nem

sorolt ingatlan.

 

 

Start-up vállalkozás:

Induló tudásintenzív vállalkozás, amely kis tőke- és munkabefektetéssel is gyors növekedést produkál.

 

 

Statisztikai létszám:

Az éves átlagos állományi létszám a kiszámolt havi átlagos létszámadatok számtani átlaga.

 

 

Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló:

Bármely olyan személy, aki legalább 24 hónapja munkanélküli

 

 

Támogatás:

Minden olyan intézkedés, amely megfelel a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek

 

 

Támogatási cél:

A támogatást nyújtó szerv által egyedileg meghatározott gazdasági, társadalmi vagy egyéb közérdekű hatás, amelynek megvalósítását a támogatás célul tűzte ki

 

 

Támogatási időszak:

A pályázati felhívásban és útmutatóban megjelölt időpontok közé eső, a pályázó által a pályázatban megjelölt kezdő és befejező időpontok közötti intervallum. Ezen időszakban kell a pályázónak a pályázati programot megvalósítania, s a támogatást kizárólag a fentiek szerint meghatározott időszakot terhelő költségek kiegyenlítésére használhatja fel

 

 

Támogatási intenzitás:

A támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének százalékos formában kifejezett hányadosa.

 

 

Támogató:

Az előirányzat felett rendelkezésre jogosult, annak felhasználásáért felelős szerv, illetve szervezet, aki a kedvezményezetteket támogatásban részesíti. –Az a szerv, szervezet, vállalat, vállalkozás, stb.., amelyik a pályázaton elnyerhető összeget biztosítja.

 

 

Tárgyi eszközök:

Földterülethez, épületekhez, üzemekhez, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó eszközök

 

 

TEÁOR:

A gazdasági tevekénységek egységes ágazati osztályozási rendszere

 

 

Termelő/szolgáltató funkciójú épület/épületrész:

A vállalkozás székhelyén/fióktelepén/telephelyén található épületek/épületrészek közül azok, amelyekben a pályázó fejlesztendő tevékenységének megfelelő termék előállítás, illetve szolgáltatás nyújtása történik (raktározási, tárolási, igazgatási, kereskedelmi, szociális, illetve bármely egyéb funkciót ellátó épületek/épületrészek nem értendőek bele). Amennyiben adott épületben termelő, illetve nem termelő funkcióval bíró épületrészek, helyiségek is helyet kapnak, úgy a kizárólag termelő funkcióval bíró helyiségeket szükséges figyelembe venni.

 

 

Turisztikai attrakció

Turisztikai vonzerő vagy attrakció az a természeti vagy kulturális örökség, amely a látogatót egy bizonyos helyszín meglátogatására ösztönzi, vagy konkrét, tudatos emberi tevékenység eredményeképpen létrejött létesítmény, amelyet kifejezetten turisztikai céllal, a látogatók szükségleteinek kielégítésére hoztak létre. A turisztikai attrakció lényeges ismérve, hogy a helyi gazdaságra és társadalomra érdemi hatás gyakorló turistaérkezést vált ki, és olyan szolgáltatások épülnek rá, amelyek hozzájárulnak a turisztikai munkahelyteremtéshez.

 

 

Új gép, termelő berendezés

Két évnél nem régebbi gyártású olyan gépek, termelő berendezések, melyek használatban még nem voltak.

 

 

Zöldmezős beruházás: 

A zöldmezős beruházás olyan új ipari vállalkozást jelöl, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre. A telephely teljes egészében
újonnan létesül építészeti, üzemi előzmények nélkül. Előnye, hogy nincsenek sem elrendezési, sem funkcionális, sem építési megoldási megkötöttségek. Hátránya az infrastruktúra kiépítési – bekötési igénye és a szigorú környezetvédelmi szabályozás (bár ez utóbbi ipari parkban történő beruházás esetén jelentősen csökken.) Általában egy sík, tereptárgyaktól mentes, lehetőleg városhoz közeli területet választanak ki. A földtörvény szavaival élve egy zöldmezős beruházás a föld végleges kivonása a művelés alól. Az erre vonatkozó irányelvek szerint lehetőleg a gyengébb termőképességű területeket kell így hasznosítani, illetve, hogy az igénybevétel a szükséges legkisebb mértékre korlátozódjék. A kivonás engedélyköteles, az engedélyt a földhivatalok adják ki, s utána földvédelmi járulékot kell fizetni. A zöldmezős beruházás haszna, hogy a legtöbb újonnan foglalkoztatott a hazai átlagnál valamivel jobban fizetett munkához juthat (különösen az ipari parkokban), a
beruházó nyereségre tehet szert, az önkormányzat adóbevételhez juthat.